NEM HARAP A SPENóT

Négy gyereke van és sosem mozdul ki...

Van az a pillanat, amikor tök mindegy hány gyereket hagysz otthon, egyet vagy négyet, csak ki a házból, el abból a vadetetőből. Hátra se nézve rohansz a kis “ünneplődben”, belemenekülve a felnőttek világába. Hozzáteszem, ez az az hely,  ahova pár óra múlva simán és önszántadból sétálsz vissza, szembenézve a vadakkal és közben küzdesz a macskajajjal is.
Nem árt ha mihamarabb alkoholos poharat ragadsz a kezedbe, hogy elfelejtsd az elmúlt hetek, hónapok fáradalmait. Mert kell a kikapcsolódás. Sokszor mondom, orvosi beutalóval kötelezővé kéne tenni a “csajos buli” programokat, hogy az anyukák egy picit feltöltődhessenek. 
Az sem baj, ha ott áll veled szemben életed NAGY szerelme (hé, valamiért megcsináltattad vele azokat a kölköket, akiktől most menekülsz), csak menj. Élj, felnőtt életet. Terasz, meleg esti fuvallat és csak felnőttek körülötted. Senkinek nem kell a taknyát törölgetned, senkit nem kell a fosból kikaparni, senkinek nem kell a leckéjét ellenőrizni. Buli van!

 livi viccese


Ahogy telik az idő, és persze az üres Mojito-s poharak száma növekszik, a következő gondolatokkal szembesülők:

1. Mekkora egy szar anya vagyok, anyám is megmondta: – Onnantól kezdve fiam, hogy gyerekeid születtek, vége a bulikorszaknak. Te nekik élsz.

2. Aztán elkámpicsorodom: – Mennyire hiányzik az a sok taknyos orr és vajon most mit csinálhatnak, biztosan nagyon hiányzom nekik, és álmatlanul forgolódnak a nagyi házában, hogy mikor jön már értük anyu. (Eközben a nagyinál a gyerekeket szanaszét kényeztetik, fagyit nyalogatnak és a késő esti filmet bambulják, miközben mami és papi már rég nyálukat csorgatva alszanak mellettük).

3. Előkerül a telefonom, és a többi elázott anyukával egymás szavába vágva dicsekszünk utódaink fényképeivel. Anyám, így józanul visszagondolva, de egy szánalmas banda vagyunk.

4.  Aztán bevillan: – Még szerencse hogy nem látnak most minket, micsoda szörnyű példát mutatnánk a gyerekeinknek. Anya és apa, picit egymásba csúszva, enyhén pityókásan. Tinédzser gyerek egyből kihasználná a helyzeti előnyt.

5. Jól sikerült estét, jól sikerült éjszakával illik megkoronázni. A francba, ugye semmi hülyeséget nem csináltunk, aminek 9 hónap múlva lesz csak kézzel fogható jele?

És ahol mindig elrontom a bulit… Az a másnap reggel. Ahelyett, hogy kialudnám a macskajajt  és délig dagonyáznék az ágyban, már hajnalban kukorékolok. Barangolok az üres gyerekszobákban és ahogy felébredtek már futok is a kölkökért, mert ugye lásd 1.pont, nem elég hogy estére lepasszoltam őket, még nappalra is hagyjam őket magukra?

Még haza sem értem velük, már a kocsiban megbánom hogy értük mentem, és nem hagytam őket késő estig a nagyszülőknél. Fáj a fejem, álmos vagyok, én csak jót akartam, de megint magammal szúrtam ki. Most hallgathatom sztereóban a Jégvarázst, a kamionokat imitáló különböző brummogó hangokat, valamelyik éppen aktuális szörnyű tini zenét végtelenített változatban, és még a bébi játékokban nem is cseréltem elemet.

Sebaj, ez az a pont, amikor hálás vagyok az előre beharangozott jövő hétvégi buliért, és már epekedve várom. 
És persze megfogadom, hogy a következő kiruccanásnál óvatosan veszem magamhoz a Mojitos poharakat. Sőt a legjobb, ha kihagyom a Mojitot. A menta amúgy is mérgező növény. Csak rumot kérek, TISZTÁN!

Üdvözlünk a Cafeblogon! Belépés Regisztráció Tovább az nlc-re!