Ahogy öregszik a gyerek, úgy nehezedik az iskolatáskája Franciaországban is. Míg az alsó tagozatban a gyerekek csak annyit cígölnek nap mint nap délutánonként, amennyit az otthoni leckéjük megkíván (hiszen az iskolapadban vagy szekrényekben tárolják minden tanfelszerelésüket), illetve ehhez reggelente a szülő hozzácsapja az aznapi tízórait, ami csak és kizárólag gyümölcs lehet (!!!!), addig a felső tagozatosoknál (collège) és gimnazistáknál már értelemszerűen több a füzet, nehezebb a könyv, és a tanuló élete is egyre nyomorultabb. 😀

Már a szülő pénztárcáját is kezdi megterhelni az iskolakezdés, hiszen innentől kezdve a tanszervásárlás már az ő dolga. A listát a szülő levélben kapja meg még a nyári szünet elején vagy aközben, és ezt kihasználva a hiper-szuperek szinte a július eleji kicsengetés előtt elkezdik a „kiárusítást”.
Lehetőség van akár interneten keresztül is megrendelni a tanszereket, különböző weboldalak állnak a szülők, tanulók rendelkezésére, ahová csak beütik melyik iskola, hányadik osztály, és a teljes csomag maximum 1 héten belül hiánytalanul landol a postaládádban. Felismerve a szolgáltatás előnyeit, rengeteg papír és írószer bolt átvette ezt a kezdeményezést, és megrendelésre összeállítják a szükséges csomagot, nem neked kell botorkálnod a sorok között, tanácstalankodni a polcok előtt és cipelned a nehéz szatyrokat.

A tankönyvekkel viszont még mindig nincs dolga a szülőnek, vagy csak nagyon minimális. Kötelező olvasmányokról, enciklopédiákról és szótárakról kell gondoskodnia a szülőnek. A többit a suliban kapja meg a gyerek, letét fejében öröklik az előző évfolyamokról a tanulók. Aki nem vigyáz a könyvre, és pótolni kell év közben vagy év végén, annak díját levonják a letétből, év végén a szülő ennyivel kevesebbet kap vissza (ez már itthon is felmerült megoldásnak).

Az iskolai oktatás hétfő, kedd, csütörtök, pénteki napokon (kisebb eltérésekkel) reggel 8.00-kor kezdődik és délután 16.00 vagy 17.00-kor végződik (órarendtől függ), szerdán reggel 8.00 és 12.00 között zajlik. Ahogy haladunk feljebb és feljebb az osztályokban, ennek megfelelően nehezedik a teljesítendő tanterv, illetve választhatnak a gyerekek akár a plusz latin vagy sportoktatás között. Sok mindentől függ, hogy milyen az adott iskola „színvonala”, hú fiúk, lányok erről nagyon nehéz ám írni! Legfőképp, hogy még véletlenül se legyen „felhangja” az írásnak. Mindenki maga dönti el, milyen környezetbe szeretné járatni a gyerekét. A collège (felső tagozat) általában a vízválasztó, ahol a szülők már azzal, ahogy iskolát választanak, szeretnék terelni a gyermeküket egy meghatározott vallási és kulturális irányba. Emlékeztek, hogy írtam mit jelent Franciaországban, hogy minden hatodik gyermek privát iskolában folytatja tanulmányait? Na hát ez a szám nagyjából innen kezd érdekes lenni. Amíg pl. Marseille környékén már évek óta létezik olyan óvoda, ahová nem jön a Télapó, és nem állítanak karácsonyfát, mert annyira elenyésző a katolikus tanítók és az ott tanulók aránya, egyre nagyobb az érdeklődés és a kereslet a privát oktatás irányába. És én akkor ehhez így nem írnék többet, gondolom, már elsőre is leesett miről beszélek. Melegen ajánlom számotokra

, abban a pillanatban fussatok a moziba vagy vegyétek meg a DVD-n, ahogy megjelenik Magyarországon. Ebben minden aktuális klisét eldurrantanak.
A privát intézmények (létezik bentlakásos is) zártabbak, fokozottabb a diákok ellenőrzése, ezáltal, ahogy erősebben fogják őket és jobban “leterhelik”, az oktatás színvonala is magasabb.

A gimnázium (erről itt írtam) már egy szabadabb életet jelent a tanulók számára, és mivel a 16. életévükben ugyan még nem nagykorúak, de fiatalkorúként lényegesen több jogot élveznek a diákok (például saját biztosítási kártyájuk van) már nehezebben korlátozhatóak (akár úgy is dönthetnek, hogy befejezik tanulmányaikat, szülői beleegyezés nélkül).
Az tény, hogy a saját háztartásomban a gyerekeim nem győzik hallgatni, hogy : “Édes gyermekem, neked legfőképp egy dologhoz van jogod, hogy befogod a szád és azt csinálod amit én és a tanáraid mondanak, akár elmúltál 16, akár nem. Amíg az én házamban laksz és az én kenyeremet eszed….” uff, elragadtattam magam, na de hát ilyenkor ütközik ki a saját szülői példa, és esnek ki a szádból azok a mondatok, amiket éveken keresztül hallgattál, bárhogy fogadkoztál, hogy a saját gyerekeidnek ilyet sosem mondasz. 😀

Abban az esetben, ha állami intézményben végzi a tanuló a középiskolákat a tandíj ingyenes, csak ebédet fizet a szülő. Ha privát iskolában tanul a gyermek, mélyebbre kell nyúlni a pénztárcában, egy katolikus collège/gimnázium tandíja kb. 600-1000 Euro körül mozog/tanév (kivétel persze itt is van). Az ebédért természetesen fizetned kell, ha nem akarod, hogy fast food éttermekben lődörögjön a gyerek. Ja, a kaja! Ugye itt már csak azt felügyelik a tanárok, hogy ne legyen rendbontás az ebédlőben (míg a kicsiknél azt is, hogy egyen a kölök), a közétkeztetés finom, és egészséges. Minden nap 2 előételből, főételből, sajtból, desszertből választhatnak a tanulók, és mivel a gyerekek maguk pakolják el a tányért étkezés után, nevelő célzattal maguknak kell kidobni a megmaradt ételt a kukába, így is ösztönözve őket, hogy amit kiválasztottak, azt márpedig illik elfogyasztani . Lányom iskolájában hatalmas felirat áll a kuka mögött:

“Mielőtt kidobod, gondolj arra, hogy ebben a pillanatban hány gyermek éhezik a világban!”.

Az osztályozás, értékelés rendszere már megváltozik, a szöveges értékelés megmarad, de megjelennek a jegyek:

0-9/20:  bukás (insuffisant)
10/20 – 12/20:  elégséges (passable)
12/20 – 14/20:  közepes (assez bien)
14/20 – 16/20:  jó (bien)
16/20 – 20:  jeles (trés bien)

A tanévkezdési támogatást a következőképpen vehetik igénybe a szülők:

Gyermekek száma a háztartásban	Szülők max. összkeresete előző adóévben
1	24 137 €
2	29 707 €
3	35 277€
3-nál több gyermek, fejenként plusz	5 570€

 

 

Támogatás összege:

Életkor	Összeg
6-10 éves	362,63 €
11-14 éves	382,64 €
15-18 éves	395,90 €

És hogy mire kell ez az összeg, ha mindent az állam fizet? Ebből fizethetik a szülők az ebédet, az esetleges plusz iskolai felügyeletet (périscolaire), a különórákat. Ha azt nézzük, hogy egy matematika korrepetálás díja ebben a pillanatban bruttó 37 Euro (majdnem 50%-a visszaigényelhető év végén adó formájában)… hát van mire elkölteni ezt a pénzt a rászoruló családoknak.

A gimi végén érettségit követően kezdődik a felsőoktatás, amibe én azért nem mernénk nagyon belemenni és csak általánosságokat említeni, mert még nincs ebben a „kategóriában” tanuló kölköm. Ígérem, pár éven belül erről is hallotok tőlem. A francia felsőoktatásban ugyanúgy megjelenik a demokratikus nyitottság és az elitizmus kettőssége. A tanulók választhatják a nem túl „értékes” diplomát adó közegyetemeket (le fac), melyekre a bejutás feltétele a sikeres érettségi, és minimalis beiratkozási díj. A közegyetemeken, mint minden közoktatási intézményben a tandíj ingyenes. Jóval kevesebben kerülnek be az elit intézményekbe (lés grands écoles), melyeknek díja már teljesen eltérő és pénztárcaterhelő. A bejutás felvételi alapján történik, és a felvételire is intézményenként eltérően 1-2 éves felkeszítő osztályokat indítanak az iskolák. Csak a legjobbak jutnak be, de természetesen ha a tanulónak jók az eredményei, lehetőség van ösztöndíj igénybevételére, ezzel is segíti az állam a tanulót céljai elérése érdekében.

Ha valamit kihagytam és kíváncsiak vagytok rá, várom a kérdéseiteket!