Kicsit megkésett cikk (március 13-án kelt), de ha már ekkora lélegzetvételű, közzétesszük. Igaz, holnap újra “niveau d’information” lép életbe Párizsban, azaz tájékoztatni kell a lakosságot a légszennyezettségről. 

Csütörtökön szállt le velünk a repülőgép a párizsi CDG repülőtéren és az ablakból feltűnt, hogy alig látok. Délután 5-kor. Ekkora páratartalom lenne, morfondíroztam magamban. Furcsa volt, de különösen nem foglalkoztam a dologgal, elmismásoltam azzal, hogy biztos karcos a repülőgép ablaka, attól látok homályosan. Felszálltunk az RER-re (Hév) és akkor már tudtam, ez nem pára, nem köd, hanem légszennyezettség. Egészen különös színe volt a levegőnek, picit hasonlított a ködre, picit hasonlított az alkonyathoz, de mégis másféle szürke színe volt. Pár nappal később Manoékkal beszélgettünk erről, kiderült, hogy a kritikus napokon tilos volt szabad ég alatt tornázni, valamint a személygépkocsis közlekedésben is megszorításokat hoztak, ami pedig nálam betette a kaput és egyben a legérdekesebb: az Eiffel-torony is csak homályosan látszódott. Persze, nem először fordult elő szmogriadó és nemcsak Párizsban. Más nagyvárosokban is bevett szokás csak páros vagy páratlan rendszámú autóval közlekedni extrém légszennyezettség idején.

A páros rendszámú autók a páros napokon közlekedhetnek és vice versa, és 700 rendőr felügyeli az autókat (a sima gyorshajtást már automata radar ellenőrzi, nem rendőrök bújnak el a bokor mögött). Az elektromos autók (ami most nagyon divatos Franciaországban), a hibrid autók és a gázzal üzemelő autók közlekedhetnek. Természetesen a tűzoltók, mentők (egészségüggyel kapcsolatos szállítók, köztük gyógyszerszállítók), hullaszállítók is, valamint a taxik, autómentők, kukás autók (szerencsére!), hűtőautók, újságot, postát szállítók, autós iskolák gépjárművei is. A metróvezetők, buszvezetők használhatják az autójukat, bármilyen végződésű is a rendszámuk, hogy a munkahelyükre érjenek. A minimum három emberrel utazó autók is járhatnak. A sebességkorlátozás 60 km/h a párizsi körgyűrűn (péripjhérique) és 100 km/h az autópályákon.

A buszokra ingyen lehet felszállni, a vélibek (bérelhető biciklik) és autólibek (városszerte bérelhető elektromos autók, a vélibek formájára) is ingyenenesek lesznek. Ahhoz képest, hogy tilos a szabad levegőn sportolni… Persze azért a napilapok lehozták, hogy ugyan ingyenesek lesznek a vélibek, de ne tekerjen túl gyorsan, aki ezt a közlekedési formát választja.

Azok, akik megszegik a szabályokat (páros, páratlan rendszámú személygépkocsik közlekedése, sebességkorlát stb.), 22 Eurós büntetésben részesülnek, három napon túli fizetés esetén 35 Eurót kötelesek fizetni.

Ilyenre példa csak 1997-ben volt, akkor hatékonynak bizonyult a fent leírt eljárás. 20%-kal csökkent a nitrogén-dioxid Párizs belvárosában. A váltakozó rendszámú közlekedés persze vitát szít, az autós egyesületek kétlik, hogy lenne köze a levegő minőségéhez az autózásnak. Szerintük a gyárakat is be kellene zárni az erősen légszennyezett időszakokban, ha már… Úgy vélik, ez pusztán csak lobbi.

Az első napon 90 km-es dugó alakult ki a párizsi agglomerációban, ugyanis nemcsak Párizst érinti a megszorítás, hanem körülötte elhelyezkedő  22 várost is (nem mindet). Erre a 90 km-es álló autósorra is azt mondták, normális. Ilyen más esetekben is előfordul.

De ne csak a közlekedésről essen szó, hanem arról is, milyen hatással lehet a légszennyezettség az egészségre. A szálló por a levegőben, elsősorban a közúti közlekedésből származik, valamint a fatüzelésű fűtésből, az ipari energiaátalakításból és a mezőgazdaságból (műtrágya). A klíma is hozzájárul: nagy hidegben, hőmérséklet-változás esetén vagy szélcsendben, a levegő nem újul meg, ez fokozza a szálló port a levegőben.

Két kategória számít fokozottan veszélyesnek: a PM10, aminek az átmérője kevesebb 10 mikrométernél (10 µm, azaz 10 ezredmilliméter) és a PM2,5, aminek az átmérője kisebb 2,5 mikrométernél. Ezek a részecskék annyira kicsik, hogy könnyen és mélyen bejuthatnak a légzőszervekbe. A betegségek listája, amiket okozhatnak, hosszú:  krónikus hörghurut, asztma, tüdőrák, agyi érkatasztrófa, szívizom infarktus, placenta problémák. (Wikipédiából: A szálló port kémiai összetételtől függetlenül, csupán fizikai alapon, a részecskék átmérője szerint csoportosítják. A 100 μm-nél kisebb szemcsék már belélegezhetőek (inhalábilisak), de ezek nagy része az orrban és a szájban, legkésőbb a gégefőnél elakad, nem jut mélyebbre a légutakban. A 10 mikronnál kisebbek már túljutnak a graton (thorakális frakció). A 4 mikron alattiak bejutnak a tüdőbe (respirábilis frakció). A 2,5 μm-nél kisebbek pedig már egyáltalán nem, vagy nehezen ürülnek ki a tüdőből (akkumuláció). Egészségügyi szempontból a 10 illetve a 2,5 mikronos határnak van jelentősége. Ezekre a PM₁₀ és a PM_2,5 jelölést használjuk.)

Mindezek ellenére nehéz pontosan megmondani, hogy milyen halálozási arányt okoz a levegőben szálló por. Az Európai Bizottság 15 éves tanulmányra alapozva azt mutatja, hogy Franciaországban 42 000 ember halálát okozta a légszennyeződés, míg Európában 386 000.

A javasolt vagy kötelezően figyelembe veendő maximális koncentráció szintje országonként változik, valamint a különböző szennyező anyagok expozíciós időtartama, ezért nehéz ezt ésszerűen kezelni, főleg, hogy az Európai Unió bírságot szab ki azokra az országokra, amelyek nem tartják be a szabályokat. Franciaország a határán áll, hogy megszegje a szabályt.

2008 óta egy európai előírás meghatározza, hogy a PM10 napi koncentrációja ne haladhassa meg a 50 µg/m3-et 35 napon keresztül (ez a legszigorúbb megkötés), és átlagosan 40 µg/m3-at egy éven keresztül. Ezt Franciaország nehezen tudja betartani. Például Ile-de-France régióban az Airparif azt mérte, hogy tavaly 33 napon át túlhaladtak a megszabott értékeken (ebből 6 nap a maximális riasztási küszöböt). 2012-ben 40 napot regisztráltak, amikor a határon túli értékeket mértek (ebből 4 nap meghaladta a riasztási küszöbértéket). 2011-ben az Európai Bizottság eljárást indított Párizs ellen, így előfordulhat, hogy évente több millió Eurós bírságot kénytelen kifizetni, mivel nem tartotta be a légszennyezettségi küszöbértékeket.

Érdekes, hogy a PM2,5-re nincs szabályozás, holott veszélyesebb a PM10-nél.

Az Egészségügyi Miniszter azt javasolja a gyengélkedő és érzékeny emberek (állapotos nők, 5 éven aluli gyerekek, 65 év felettiek, asztmás vagy szívbetegek) részére, hogy csökkentsék az intenzív fizikai tevékenységeket, különösképpen szabad ég alatt és ne menjenek ki reggel és nap végén, amikor jóval megnövekszik a közúti forgalom. Ezeket az általános lakosságnak nem kell betartaniuk, csak akkor, ha szokatlanul érzik magukat (fáradtság, torokfájdalom, köhögés, fulladás, szívdobogás).

A belső terek (lakások, irodák stb.) levegője is befolyásolhatja a külső téri légszennyezettség, ettől függetlenül továbbra is szükséges szellőztetni napi szinten. Műtős maszkot, kendőt viszont hiába kötünk az orrunk, szánk elé, csak egyes karbonfilteres maszkok hatékonyak ilyen esetben.

Nem árt néha megnézni az idokep.hu-t, kvvm.hu-t, met.hu-t, legszennyezes.hu-t (kinek melyik tetszik jobban… ezen felül vannak még érdekes honlapok, amelyek a légszennyezettséggel foglalkoznak).

Idén április 6-án rendezik meg a Párizs Maratont, addigra reméljük kifújja a szél a szmogot.

 

 

Forrás: Le Figaro, Le Monde, Wikipédia